A gyermekfelügyeletért folytatott küzdelem nem házas szülők között

A válási és különválási ügyek kezdetben bonyolultak lehetnek. De ha gyermekekről van szó, akkor ezek közé tartozhat a felügyeleti joggal (ki a fő gondviselő), a láthatással (milyen gyakran és milyen konkrét feltételek mellett láthatja a gyermeket a nem gondviselő szülő) és a gyermektartással (a gyermek neveléséhez nyújtott anyagi támogatással) kapcsolatos viták rendezése. Ez akkor is igaz, ha a gyermek szülei nem házasok.

Ha a gyermek mindkét szülője jogilag állapodott meg, a vitákat valószínűleg ugyanúgy fogják kezelni, mintha a szülők jogilag házasok lennének. Ha a gyermek nem házas anyától születik, az anya automatikusan kizárólagos felügyeleti jogot kap.

Az apának nincs törvényes joga ahhoz, hogy bírósági határozat nélkül láthassa a gyermekét. Jogilag nincs apasági vélelem; ez azt jelenti, hogy a nőtlen apákról alapesetben nem feltételezik, hogy biológiai rokonságban állnak a gyermekükkel.

Ez a fajta helyzet megakadályozhatja, hogy az apa láthatási jogot vagy gyermekfelügyeletet kapjon. Ez a helyzet elsőre igazságtalannak tűnhet a nem házas apák számára. Ez a rendszer azonban azt is megakadályozza, hogy a nem házas anyák gyermektartást követeljenek a gyermek apjától. Igazságtalan lenne, ha az apaságot nem állapították meg, és az apa maga sem rendelkezik jogokkal.

Ezért az apa számára, aki gyermeke láthatására vagy felügyeleti jogára vágyik, a legjobb eljárás, ha először megállapítja az apaságot. Ennek legegyszerűbb módja, ha jelen van a gyermek születésekor, és segít az anyának kitölteni a születési anyakönyvi kivonatot. Az apaság megállapításának másik módja az apaság önkéntes elismerése nyomtatvány kitöltése.

Mi történik, ha nem házas szülők között gyermekelhelyezési vita van?

Minden állam másként kezeli a nem házas gyermekelhelyezési ügyeket. Sok állam bírósága elrendeli, hogy mindkét szülő megtartja a törvényes felügyeleti jogot, vagy a közös felügyeleti jogot. Más államok közös felügyeleti jogot ítélnek meg, azzal a feltétellel, hogy az egyik szülőt tekintik elsődleges gyámnak.

Mások emellett az egyik szülőnek “elsődleges fizikai felügyeleti jogot”, míg a másik szülőnek “ésszerű láthatási jogot” ítélnek meg. Nagyon ritka, hogy az egyik szülő egyáltalán nem kap láthatási jogot. Ez a helyzet jellemzően csak akkor fordul elő, ha a bíróságnak nyomós oka van azt feltételezni, hogy a gyermek jólétére káros lenne a nem felügyeleti jogot gyakorló szülővel való kapcsolattartás.

Ha az anya vitatja az apasági igényt, az apa kérvényezheti a családjogi bíróságon az apaságának megállapítását. Alternatív megoldásként kapcsolatba léphet egy állami szervvel, például a gyermektartást végrehajtó részleggel.

Mihelyt az apaság véglegesen megállapításra került, a nem házas apa a gyermekével szemben minden olyan joggal rendelkezik, mint egy házas apa. Ez általában nem jelent problémát az együtt élő, nem házas párok esetében; azonban azok esetében, akik nem élnek együtt, az apának beadványt kell benyújtania a bírósághoz az apasági jogainak megállapítása érdekében.

A hosszadalmas bírósági csatározások elkerülése érdekében fontos, hogy a szülők mindent megtegyenek annak érdekében, hogy barátságosak és kompromisszumkészek maradjanak. Meg kell próbálniuk ésszerű és elfogadható felügyeleti megállapodást kidolgozniuk, amelyet a bíróság valószínűleg jóvá fog hagyni. Ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét, ami a legfontosabb tényező a gyermekelhelyezési szabályok meghatározásakor.

Milyen tényezőket vesznek figyelembe a bíróságok a felügyeleti jog vagy láthatási jog meghatározásakor?

A bíróság a felügyeleti jog és a láthatási jog meghatározásakor elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe. Ideális esetben ez magában foglalja a mindkét szülővel együtt töltött időt, és azt, hogy mindkét szülő részt vesz a gyermek nevelésében. A bíróságok nem szeretik megfosztani a szülőket a jogaiktól, kivéve, ha ezt feltétlenül szükségesnek tartják. További tényezők közé tartoznak:

• Az egyes szülők anyagi helyzete: Hogy anyagi értelemben megfelelően tudnak-e gondoskodni a gyermekről;
• A szülők lakóhelye:
• Az egyes szülők erkölcsi jellege: A szülő szeretettel és tisztelettel bánik-e a gyermekkel, és biztonságos és stabil környezetet biztosít-e a gyermek számára stb.

Milyen egyéb kérdések merülnek fel a nem házas szülők esetében?

Az együtt élő, de nem házas szülők néhány egyedi kérdéssel szembesülhetnek, amelyek közül a legnagyobb az apaság megállapítása. Néhány egyéb kérdés közé tartoznak a szülői jogok olyan helyeken, mint az iskolai és egészségügyi intézmények, a gyermek vezetéknevének megválasztása, és a gyermek eltartottként való igénylése az adózásban.

A nem házas szülőpároknak el kell dönteniük, hogy melyik szülő igényli a gyermeket az adójukban, mivel csak egy szülő lehet. Továbbá, ha valamelyik szülő gyermektartást kap, a támogatást nem érvényesítheti jövedelemként, és a gyermektartást fizető szülő nem vonhatja le a támogatást az adójából.

Ha Ön nem törvényes szülője a gyermeknek (például a partnere gyermekének szülője), nem biztos, hogy törvényes joga van a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalához. A törvényes szülők elsőbbséget élveznek, és a legjobb megoldás a gyermek örökbefogadása.

Egy másik kérdés a gyermektartás. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek joga van anyagi támogatást kapni a nem szülői felügyeletet gyakorló szülőtől a közös gyermek megfelelő ellátása érdekében. Ez akkor is érvényes, ha a szülők nem házasok. Ha azonban a mostohaszülő örökbefogadja a gyermeket, a másik biológiai szülő mentesül e kötelezettség alól.

Ha a nem házas szülők különböző államokban élnek, a gyermekelhelyezésről szóló döntések továbbra is a gyermek legjobb érdeke szabvány alapján születnek. Az egységes gyermekelhelyezési joghatóságról és végrehajtásról szóló törvény (Uniform Child Custody Jurisdiction and Enforcement Act, UCCJEA) értelmében a gyermek lakóhelye szerinti állam a felügyeleti ügyekben illetékes bíróság. Ha a gyermek hat vagy több hónapja egy másik államban él, a lakóhely szerinti állam már nem rendelkezik joghatósággal.

Szükségem van-e ügyvédre a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos segítséghez, mint nem házas szülő?

A gyermekelhelyezés bonyolult lehet, de az, hogy a szülők nem házasok, általában tovább bonyolítja a helyzetet. Egy hozzáértő és képzett gyermekelhelyezési ügyvéd segíthet abban, hogy értelmet nyerjen a folyamat. Emellett tájékoztatja Önt a jogairól, és szükség esetén képviseli Önt a bíróságon. Különösen fontos, hogy az államközi gyermekelhelyezési kérdésekben való iránymutatáshoz ügyvéd segítségét kérje.